Mikorrhiza: gombák, amiktől csodásak lesznek a zöldségeid, gyümölcseid és virágaid is

Borítókép: Mikorrhiza: gombák, amiktől csodásak lesznek a zöldségeid, gyümölcseid és virágaid is Forrás: Zoe Schaeffer / Unsplash
A kertészek általában nem szívlelik a gombákat, mert a nagy esők után előbukkanó kalaposok elcsúfítják a gyepet, a különféle gombás betegségek pedig jelentős károkat képesek okozni a dísz- és haszonnövényekben is. A gombák egy csoportja azonban kifejezetten hasznos ültetésnél: ezek a mikorrhiza gombák.

Ha kipillantunk a kertünkbe, nemcsak illatos és színes virágokat, fákon csiripelő madarakat, puha pázsitot és finomságokat adó veteményest, gyümölcsöst láthatunk, hanem igazi szövetségek szemtanúi is lehetünk. Kertünk lakói – legyenek akár növények, akár állatok – ugyanis vérbeli csapatjátékosok. Elég csak arra gondolni például, hogyan biztosítanak táplálékot a madaraknak bizonyos fák és cserjék, cserébe pedig a repkedők elszórják a magjaikat, így szaporodhatnak a növények. De ugyanez igaz sok virágra és a beporzókra is. A legszorosabb szövetség azonban számunkra láthatatlanul, a föld alatt dolgozik: főszereplői a mikorrhiza gombák, amelyek a növények gyökérrendszeréhez fonódnak.

Forrás: Teona Swift / Pexels
A mikorrhiza gombával ültetett növények sokkal erősebbek, ellenállóbbak, mert kiterjedtebb gyökérrendszerrel rendelkeznek.

400 millió éve segítik a növényeket

A növények nagyjából 400 millió évvel ezelőtt kezdték benépesíteni a szárazföldet, és rögtön egy nagy akadályba ütköztek. A talajból ugyanis jóval nehezebb kinyerni a tápanyagokat (például olyan fontos ásványokat, mint a foszfor), mintha vízben élnének. És ha már a víznél tartunk: nyilvánvalóan azt is nehezebb elérni a földből. A mikorrhiza gombák azonban segítségükre siettek: gombafonalaikkal behálózták a gazdanövények gyökereit, ezáltal azok több tápanyaghoz és vízhez jutottak hozzá a talajból. A mikorrhiza gombák ugyanis a hajszálnál is vékonyabb hifafonalakkal rendelkeznek, átmérőjük még a legapróbb gyökérszőrnél is kisebb, így a talaj olyan részeibe is képesek behatolni, ahova a növény saját gyökérrendszere nem. Ezenkívül a gombák sejtmembránjai kémiailag is másképp viselkednek, és ennek köszönhetően hatékonyabban képesek magukba szívni a tápanyagokat a talajból, amit aztán a gazdanövénynek „adnak”. Mindezért cserébe persze a gombák is jól járnak: a növény által szintetizált cukrokkal és egyéb szerves anyagokkal táplálkozhatnak. Sőt, a mikorrhizák által kiválasztott anyagok következtében a talajminőség is javul, szóval az egész környezet profitál ezekből az apró, de cseppet sem jelentéktelen lényekből.

Ez a régi szövetség pedig a mai napig fennáll a természetben: jelenlegi ismereteink szerint a növények kb. 90%-a szimbiózisban él a mikorrhiza gombákkal. Izotópos vizsgálatok igazolták azt is, hogy az erdők szomszédos fáinak gyökereit összekötik ezek a gombák. Ezen a kapcsolaton keresztül a fák képesek egymásnak tápanyagokat küldeni, ha például egy fiatal példány nem jut elég fényhez. Sőt, a mikorrhiza gombák nemcsak a táplálást, hanem a kommunikációt is segítik, mert ha egy kártevő vagy betegség megtámad egy fát, a hifa-hálózaton keresztül riadóztathatja a többi társát. Nem véletlenül nevezték él ezt a jelenséget wood wide web-nek, a világháló angol megfelelőjének mintájára. A világháló pedig nem is túlzás, mivel ha egymás mellé tennénk az egy fához kapcsolódó hifafonalakat, körbeérnék a földet! Összehasonlításképpen: egy kifejlett fa gyökérhossza átlagosan 10-15 kilométert tesz ki, ebből is jól látszik a különbség, amit a mikorrhiza gombák adnak.

Forrás: Hiraman / Getty Images
A mikorrhiza keveréket ültetéskor kell alkalmazni.

Hogyan használhatod a mikorrhizát a saját kertedben?

A mikorrhiza gombák persze nemcsak erdei környezetben lépnek működésbe, hanem szinte bárhol, ezért az elmúlt években felfedezte magának a mezőgazdaság. De hobbi kertészek körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mivel a mikorrhiza révén a növények sokkal ellenállóbbak lesznek a szárazsággal, betegségekkel, kártevőkkel szemben. Nem kell azon izgulnod, hogy ültetésnél megered-e a növény, megszokja-e az új helyét, mert a kis gombafonalak támogatják ebben. Kevesebbet kell locsolni, permetezni, gyorsabb növekedésre, gazdagabb virágzásra vagy termésre számíthatsz. A gyeptől kezdve az egynyári virágokon át a veteményesig mindenhol érdemes alkalmazni, csak néhány kakukktojás van, akik nem lépnek szövetségre a gombákkal, mint például a keresztesvirágúak.

Granulátumként könnyedén beszerezhető, és ha helyesen használod, hosszú évekig, sőt évtizedekig élvezheted pozitív hatását. A következőkre érdemes figyelni:

- Lehetőleg olyan keveréket vásárolj, amiben többféle mikorrhiza gombafaj található, így mindegy, hogy savas vagy inkább lúgos a talajod, biztosan hatásos lesz.

- Ültetéskor közvetlenül érintkezzen a növény gyökerével. Ha gyepszőnyeg gyökereztetésére szeretnéd bevetni, akkor a talaj felszínére szórd ki, a gyep lefektetése előtt.

- Ne használj gombaölő szereket, mert azok a talajba jutva megsemmisítik a mikorrhizákat!

- Lehetőleg ne bolygasd a talajt, mert az roncsolja a hifa-hálózatot. Az új irányzatok szerint egyébként sem szükséges minden szezon kezdetén felásni a veteményest.

- Ahhoz, hogy a mikorrhizák életben maradjon, szüksége van a gazdanövényre, tehát ha hosszú hónapokig tarlón marad a talaj, onnan kipusztulnak ezek a gombák. Éppen ezért, ha egynyári virágoknál, zöldségeknél alkalmazod, mindig gondoskodj arról, hogy a téli hónapokra is ültess/vess oda másik növényt.

És ha már az egynyáriaknál tartunk, az alábbi galériában adunk pár ötletet, milyen szépségekkel dobhatod fel az erkélyedet, ablakpárkányodat, teraszodat: