Legyen szó egy balatoni kiruccanásról vagy egy könnyed és hűsítő strandolásról – a nyári időszakban a klasszikus „strandkaják” minden vendéglátó egységben előkerülnek. És milyen jó is a tipikus strand-feeling, mely nyáron járja át az embert, hiszen alig vártuk, hogy beköszöntsön a hőség, eltehessük az első kovászos uborkánkat és egyéb finom ikonikus nyári ételeket varázsoljunk az asztalra. (Hogy mi a tökéletes kovászos ubi titka, azt itt olvashatod!)

Ki ne ismerné a klasszikus „balatoni hekket” vagy éppen a frissen sült sajtos-tejfölös lángost, melyekért egy-egy vízi kiruccanás alkalmával akár hosszú perceket is képesek vagyunk a büfék kígyózó soraiban eltölteni? Ezek az ikonikus ételek régóta állnak a magyar strandszezon gasztronómiai középpontjában. Némelyikük nem feltétlen az egészség jegyében készül, de az ízélmény és a strand-feeling érdekében az ember ekkor talán félre tudja tenni egészségtudatos ellenérzéseit, és átadni magát az élvezeteknek.

A magyarok kedvence: a „balatoni” hekk

Ha egy turista megkérdezné, mit ajánlunk a büfék menüjéből, feltehetően mindenki a „balatoni hekket” nevezné meg, hiszen a laikus halfogyasztók körében a hekk máig úgy él, mintha saját nevelésű, eredetileg Magyarországról származó édesvízi állatunk lenne. El kell oszlassuk a kételyeket azonban, hiszen a hekknek köze sincs a Balaton lágy habjaihoz, ugyanis ez a halfajta eredetileg Argentínából származik, és számos helyen halásszák pl. Észak-Afrikában, Észak Skandináviában, Izlandon vagy éppen a Földközi-tengeren. A hazánkba érkező – tőkehalak családjába tartozó – hekket szinte konyhakészen kapják az egyes vendéglátó egységek. A 60-as és 70-es években komoly halhiánnyal küzdött az ország az exportot illetően, így elkezdtük Argentínából importálni ezt a finom húsú halat, mely azóta vált a strandszezon sztárjává.

A retro lángos igazi nosztalgia-bomba

Csakúgy, mint a lángos és a kukorica. A lángos az 1700-as években jelent meg először, feltehetően a kenyérsütés művészetéből eredeztethető. A megmaradt, ki nem sütött kenyértésztát ugyanis anno lepény – azaz lángos formájában sütötték ki, eredetileg parázson. Mi, magyarok, a finom lángost vélhetően a törököktől vettük át, ám akkor még a mai sajtos-tejfölös verziót a lekváros-porcukros feltét helyettesítette. 1920-ra a lángos meghódította a magyar partokat, és így vált hazánk gasztronómiájának egyik meghatározó elemévé. A dús kalóriabombát a rendszerváltás előtt előszeretettel fogyasztották, mert könnyen el tudták készíteni, mindemellett filléres alapanyagjainak köszönhetően igen olcsó ételnek számított, ami számos család teljes értékű főételévé vált.

Tudd meg galériánkból, hogyan készítheted el az ikonikus strandételeket otthon!