Díszhagyma, a tökéletes gömb

Borítókép: Díszhagyma, a tökéletes gömb
Mint megannyi színes pajkos léggömb, imbolyognak a díszhagymák a szélben. Vázába helyezve pompásan uralják a teret.
A hagymafélék általában igénytelen növények, minden talajban megteremnek. Díszhagymának léggömbhagymát, ezervirágú hagymát, iráni hagymát és aranyvirágú hagymát szokás választani. Virágágyásokban, szegélyágyásokban, sziklakertekben, konyhakertekben üde színfoltot alkotnak, a jókedvhez semmi másra nincs szükségük, csak egy kis vízre és napsütésre.


Kertben is, szobában is
A díszhagymák bármely növénnyel képesek a harmóniára és az egységre, és ugyanígy bármely kert- és építészeti irányzathoz simán idomulnak. Az angol stílust formabontóvá teszik, az európait izgalmasabbá, a vidékit lázadóbbá, a régi japánt pedig modernebbé. A díszhagymák virágágyásban más tavaszi hagymásokkal, évelőkkel és cserjékkel (levendulával, iringóval, díszdohánnyal, bazsarózsával, völgycsillaggal, páfránnyal, virágzó cserjékkel, puszpánggal, tiszafával, szellőrózsával, harangvirággal, díszfüvekkel, rózsával és talajtakaró növényekkel), valamint önállóan, kavicsok közé ültetve is őrült jól mutatnak. Ahhoz, hogy igazán látványos hatást érjünk el, mindenképpen tömegesen ültessük őket. Ez annyit tesz, hogy tervezzünk 6–8 példányt – vagy akár több tizet, több százat is – egyazon helyre. Minden a kert nagyságától és stílusától függ.
Csokorba kötve érvényesül formaviláguk a legjobban. Jól mutatnak liliommal, rózsával, boglárkával egy barokk ebédlőasztalon, kaporral, édesköménnyel összefogva érdekessé teszik a vidéki stílusú konyhát, önmagukban, esetleg egy faág társaságában a japán vagy a minimalista lakásokat hangsúlyozzák, s némi levendulával és rózsával igazi mediterrán hangulatot árasztanak. Szalvétadíszítésre, csomagolások tetejére, asztali vagy ajtódísznek csak azok a fajták ajánlottak, melyeknek nincs illata, mert az elvágott száraknak értelemszerűen hagymaszaga van.
Vázába helyezve mindennap vágjunk le a szárából egy cseppet, és cseréljük a vizet, hiszen a lágy szár körül a folyadék nyálkássá válik, rothadásnak indul, s a virág így gyorsan elhervad. Tartósabbá tehetjük a virágot a virágboltokban kapható tartósítóval is. Ebből a szerből egy liter vízhez 2-3 csomagra van szükség.

Ültetési tanácsok
● A díszhagymát szeptember környékén ültessük.
● A dísznövény hagymája kerüljön olyan mélyre a földbe, mint hosszanti keresztmetszetének a 3-4-szerese.
● Nagyobb hagymák esetében tartsunk 20–30 centi ültetési távolságot, kisebbeknél elég a 10 centiméter.
● Ne változtassuk évente a helyszínt, hogy a lehető legtovább gyönyörködhessünk a virágzatban.
● A magasra növő fajtákat támasszuk meg, ha huzatos, szeles helyen vannak.
● Virágzás után vágjuk le a hervadt virágzatot, de a szárat hagyjuk meg kétharmad részig. A hagymák így erőteljesebben fejlődnek a földben, és jövőre talán még szebben díszlik majd a növény.
● Soha ne vegyünk kicsi, ráncos, sérült, penészes, esetleg túl hosszú ideje tárolt hagymákat. Vásároljunk ősszel nagy, egészséges, kemény, húsos darabokat, és ültessük el őket mihamarabb, mert hosszabb tárolás után kiszáradnak.
● A szebb és több virágzás érdekében a felső talajréteghez 10 centi mélyen keverjünk komposztot és csontlisztet. Alaposan dolgozzuk a földbe és így helyezzük közé a hagymákat. 4-5 évente pedig virágzás után szedjük szét az ágyást, és ősszel ültessük vissza a hagymákat.
● Cserépben neveléshez ősszel ültessük el a hagymákat. Hagyjuk az edényt kint a szabadban, de gondoskodjunk téli fagyvédelemről.
● A díszhagyma különösen jól illik minden más típusú fűszernövényhez.