Ki viszi át? Interjút adott az Éva magazinnak Nemes Jeles László
Nemes Jeles László: ...a filmekben is egyre kevesebb a képzelet és egyre több a konkrét, már-már tudományos realitás. Szerintem emiatt egyre kevesebbet álmodoznak az emberek, így elszegényedünk. Száz évvel ezelőtt az emberek még álmodoztak. Azt látom, hogy átadjuk az agyunkat, a szabadságunkat a számítógépeknek, és ez az egyik legnagyobb bűn, amit magunkkal szemben elkövethetünk. Határtalanul hiszünk a technológiában.
Éva magazin: Te hogy védekezel?
Nemes Jeles László: Nehezen. A következő évtizedek – személyi szinten is – arról fognak szólni, hogy mennyire leszünk rabszolgái a virtuális világnak.
Éva magazin: Filmkészítőként mindenesetre még tartod magad. Ezzel a mostani kosztümös flmeddel is szinte „tüntetsz” a trendek ellen.
Nemes Jeles László: Igen, ellenállok, lehet, hogy az utolsó mohikánok egyikeként.
Éva magazin: És nem is világsztárokkal forgattál, pedig válogathattál volna kedvedre…
Nemes Jeles László: Egy világsztár nem hihető egy 1910-es magyar flmben. Tanuljon meg magyarul? Vagy beszéljen angolul és szinkronizáljuk? Én abban hiszek, hogy a flmnek szervesnek kell lennie.
Éva magazin: Sok lányt meghallgattatok, aztán úgy jártál, mint a Kisvakond, aki világgá ment, és a végén kiderült, hogy a saját kertje végében mindvégig ott volt, amit keresett?
Nemes Jeles László: Igen, ilyen vagyok, mindenben. Alaposan körülnézek, mielőtt döntök. A szereplőválogatás nagyon fontos folyamat, valóban sokkörös volt, egészen az úgynevezett screen-tesztig, ahol kosztümben, hajban, sminkben is megcsináltunk jeleneteket. Többen játszották el a női főszereplőt, és amikor idáig eljutottunk, el tudtuk dönteni, hogy Jakab Julit szeretnénk, akit már a Saulban is láthattunk, mert ő hordozza magában azt a fajta titkot, ami fontos volt nekünk a flmben.
A Napszállta szeptember 27-én kerül a magyar mozikba.