10 magyar szó, amit minden nap használsz, de valószínűleg nem tudod, honnan ered
![Borítókép: 10 magyar szó, amit minden nap használsz, de valószínűleg nem tudod, honnan ered](https://cms.static.marquardmedia.hu/data/cikk/296/296632.775x400.jpg)
Minden nyelv szókészlete folyamatos változáson megy keresztül, hiszen az adott nyelvet használó közösség életmódja vagy közössége is folyamatosan változik. A Kárpát-medencében élő magyarság a történelem során magába olvasztotta az avar, kun, hun, jász, úz, besenyő, székely, sváb, szlovák, tót, szerb, horvát, bolgár, román, olasz, zsidó, cigány és még sok más betelepülő népeket.
Ennek eredményeképp, a magyar nyelvben számtalan olyan szavunk van, amiket más nyelvekből vettünk át, meghonosítottuk őket. Ezeket a nyelvtanban jövevényszavaknak nevezzük.
Felcsaptuk a Magyar Etimológiai Szótárat, és összegyűjtöttünk tíz szót, aminek eredete, eredeti jelentése igen érdekes, olykor még humoros is. Lássuk!
1. ádámcsutka
Az ádámcsutka a férfiak gégefőjének elnevezése, mely a torok elülső részén egy kidudorodó porc. A magyar népnyelvi változat a latin poma Adami (‘Ádám almája’) kifejezésből ered, amelynek pontos megfelelője a legtöbb európai nyelvben megtalálható. Azon bibliai legendán alapul az elnevezés, miszerint a Paradicsomban a tiltott alma egy darabja megakadt ősapánk torkában.
2. szalvéta
A szalvéta szavunk a bajor-osztrák salvete vagy az olasz tájnyelvi salvetta átvétele, ezek közös forrása a francia serviette származéka. Ennek eredeti jelentése "felszolgál" volt.
3. gemkapocs
A drótból hajlított iratkapocs elnevezése angol eredetű. Az angol GEM paper clips (‘G. papírkapocs’) felirat állt a harmincas években nálunk is forgalmazott iratkapcsok dobozán. Amennyiben a gemkapocs szóban az első elem betű szerinti ejtésben maradt volna meg, helyesen „dzsem” volna.
4. szakállszárító
Te tudod, mit neveztek régen szakállszárítónak? A falusi házak előtti kispadot. Ez a tréfás megnevezés, arra céloz, hogy az ilyen padon, ahol üldögélni, tereferélni szoktak, a megmosott szakállat is meg lehet szárítani a napon.
5. pohár
A Magyar Értelmező Szótár a pohár szavunkat egy bajor szóból keletkezteti, ami nem más, mint a pehhari; ami serleget, csészét, kupát jelent.
6. Óperencia
Az Óperencia egy képzelt távoli tenger neve, amit leggyakrabban a népmesékben hallunk. Valószínűleg magyaros szóalakulat a régebbi Ober-Enns vagy az Ob der Enns (‘az Ennsen túli’) osztrák-német tartománynévből. Az osztrák hadseregben szolgáló egyszerű falusi magyar katonák számára ez már afféle „világ vége” volt, így lett a világvégi képzelt tenger neve is.
7. marha
Bar azt gondolhatnánk, hogy egyértelműen az állatot, a szarvasmarhát értjük alatta, a marha szavunk úgy 200 évvel ezelőtt még a vagyont jelentette. Az ófelnémet marchat (‘piac, piaci áru’) szó átvétele, melynek jelentése piac, piaci áru.
8. nyavalya
A nyavalya szavunk ma betegséget jelent, indulatos beszédben a fene szó szinonímája, régen az ördög szót is helyettesítették vele. A „Tudja a nyavalya!” mondat ez utóbbit jeleníti meg. A szó eredete kettős, ugyanis a szlovén nyelvből a nevolja (‘ínség, baj’), a szlovák nyelvből pedig a nevoľa (‘nyomorúság’) szó lehet az őse.
9. vacak
Legfeljebb száz éve használjuk a vacak szót, ami ma az ócska, a hitvány, az értéktelen (dolog) szinonímája. A vacok főnév alakváltozata, amely annak jelentését vitte tovább, elsőként fenti főnévi értelmében. A vacok szó rongyos ruhát vagy szükséghálóhelyet jelentet. Érdekes, hogy ma már az eredeti szó teljesen kikopott a szókészletünkből.
10. cakompakk
A mindenestől, azaz a cakompakk szavunk a német „mit Sack und Pack”, azaz ‘zsákkal és csomaggal’ kifejezésből magyarososodott a régi katonai nyelvben, ‘teljes menetfelszereléssel’ értelemben. Rövidült formája, a cakkpakk azt is jelenti, hogy ‘útra készen’.