Az atombomba kifejlesztésének történetét, a Manhattan-terv körülményeit talán mindenki ismeri, ha máshonnan nem is, legalább a tavaly bemutatott, aztán idén hét Oscar-díjjal elismert Oppenheimer című filmből. Azt viszont talán már sokkal kevesebben tudják, hogy mindent egy Einstein-levél előzött meg. Ráadásul azt nem is Albert Einstein írta.

Arról van szó, hogy 1939-ben az amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt kapott egy levelet a Nobel-díjas fizikus aláírásával. Ebben arra figyelmeztették, hogy a németek közel járnak az atombomba sikeres megalkotásához, egyben sugallták, hogy az Egyesült Államoknak is el kellene indítania saját nukleáris programját. Magát a levelet az aláírás ellenére nem Einstein írta (legalábbis nem egyedül), hanem a magyar származású Szilárd Leó, több másik kollégája közreműködésével. Azért kellett mégis Einstein kézjegyével ellátni, mert ő már akkor is minden idők legnevesebb, legismertebb tudósai közé tartozott. Hitelessége megkérdőjelezhetetlen volt, adtak a szavára.

Roosevelt is adott, és átérezte a helyzet komolyságát, amit jól mutat, hogy három évvel később elindult a Manhattan-terv, 1945-ben pedig előbb Hirosimára, majd Nagaszakira le is dobták az atomot az amerikaiak, vagyis bevetették a hihetetlenül pusztító erejű fegyvert, aminek következtében Japán feltétel nélkül megadta magát, hamarosan pedig véget ért a második világháború. Einstein később megbánta a levelet. Azt mondta: ha tudta volna, hogy a németek nem járnak sikerrel az atomprojektjükkel, soha nem emelte volna fel egyetlen ujját sem.

A Christie’s aukciósháznál most eladásra kínálják Einstein levelét, noha nem az eredetit, hanem egy rövidebb változatot Szilárd Leó jegyzetével, miszerint „Not Sent”, azaz nem elküldött. Az első ugyanis a Franklin D. Roosevelt Presidential Library és Museum tulajdonában van, ez a másik ellenben kalandos utat járt be. Szilárd egészen az 1964-ben bekövetkezett haláláig megtartotta, pontosan tisztában volt annak jelentőségével. Örökösei eladták, Malcolm S. Forbesnál kötött ki. Ő 2002-ben árverezte el, így került a Microsoft-társalapító Paul Allenhez, aki szintén sokáig őrizgette biztos helyen, a környezeti hatásoktól is megóvva. Most akár 6 millió dollárt, átszámolva 2,2 milliárd forintot is megérhet.